Beszédészlelés

Mikor kell gyanakodnunk, hogy gyermekünknek nehézsége lehet ezen a területen?

• • Ha gyakran előfordul, hogy gyermeketekhez beszéltek, ő pedig úgy viselkedik, mintha nem hallaná.
• • Ha folyton visszakérdez.
• • Sűrűn előfordul, hogy nem azt csinálja, amit kérsz tőle. Te pedig viccesen megjegyzed: Óóóó, igen, az én kisfiam csak azt hallja meg, amit akar!
• • Ha nem tiszta a beszéde, elharapja a szavak végét.
• • Ha többször előfordul, hogy a szavak ejtésekor kihagy, felcserél hangokat, szótagokat, vagy betesz olyan hangokat, szótagokat, amik eredetileg nincsenek a szavakban.
• • Ha hosszabb szavakat, jelentés nélküli hangsorokat nem tud pontosan visszamondani.
• • Ha a verseket nehezen, pontatlanul tanulja meg.
• • Ha gondolatait nehezen fejezi ki, vagy alig használ helyes nyelvtani szerkezetű mondatokat.
• • Ha a névelőket és a különböző toldalékokat nem használja helyesen.
• • Ha szókincse szegényes.
• • Ha nem szeret mesét hallgatni.
• • Fáradékonyabb, ingerlékenyebb….

Ha a felsorolt problémák közül néhány a gyermekednél is előfordul, akkor első lépésként hallásvizsgálatot javasolnék. Legtöbbször nem találnak orvosi problémát, de fontos, hogy kizárjuk az esetleges organikus elváltozásokat!
Ha nincs orvosilag megállapítható hallásprobléma, de gyermeked mégis nehezen, tévesen végzi az előzőekben felsorolt dolgokat, akkor nagymértékben valószínűsíthető a beszédészlelés képességének gyengesége.

Mi lehet a következménye, ha a gyermekünknek ez a képessége még nem kellően fejlett?

Az óvodában még nincs különösebb jelentősége, hiszen itt még nem „mérik” gyermekeink képességeit, tudását kilóban, osztályzatban. Az óvodában még gyerekek lehetnek a gyerekek, nem kell teljesíteniük (jó esetben).
A képességgyengeség tünetei azonban már óvodáskorban megmutatkoznak, az előzőekben felsoroltak segítenek a felismerésben. Szerencsés, ha már ekkor észrevesszük a jeleket, és minél előbb orvosoljuk ezt a problémát. Később kitérek arra, hogy a mi szülők, hogyan segíthetjük gyermekünket, otthoni játékokkal, tevékenységekkel.

Az iskolában azt vesszük észre, hogy gyermekünk nehezen tanul meg olvasni, írni. Lassan, sok hibával olvas, helyesírása gyenge. Nem értjük, hogy miért ejti az ö betű láttán az o hangot, nem értjük, miért nem hallja, hogy a só szót hosszú ó-val kell írni! Nem tud szótagolni, összeolvasni, hangokra bontani, hangokból szavakat alkotni.
Azt jelzi vissza a tanító néni hogy, nehezen koncentrál, könnyen elterelődik a figyelme. A szirénázó autó hangjára vagy a légy zümmögésére figyel a tollbamondás szövege helyett. Előfordulhat, hogy nehezebben kapcsolódik társaihoz, nehezebben érti a körülötte zajló eseményeket.
Ha nem orvosoljuk minél előbb a gyermek alapproblémáját, azaz nem fejlesztjük beszédészlelési képességét, akkor kudarcot kudarcra halmoz, és iskolai előmenetele, közérzete, személyiségfejlődése nehezített, problémás lesz.
A gyors felismeréssel és a minél korábbi (óvodáskortól) megsegítéssel, megelőzhetjük a komolyabb problémák kialakulását.

Hogyan segíthetjük gyermekünket, hogy beszédészlelési képessége fejlődjön?

Szerencsénk van, mert sok-sok játék, tevékenység segíthet bennünket, hogy észrevétlenül egyre ügyesebbé váljon gyermekünk ezen a területen is. Néhány nagyon hasznos gyakorlatot leírok, amit a fantáziátok szerint színesíthettek. A feladatok sorrendje valamennyire nehézségi fokozatokat is jelöl, tehát, ha nem megy az 5. játék, akkor érdemes visszalépni előbbi játékokra és azokat gyakorolni, majd később újra megpróbálni az 5. feladatot.

1. Papagájos játék:

Ami nem más, mint szóismétlés. Kezdetben jól ismert szavak ismételtetése, később a kevésbé ismert szavak. Óvodásoknál készíthettek papírból kivágott, kiszínezett papagájokat, amit hurkapálcára rögzítetek, az egyik báb az anyánál a másik a gyermeknél. Az anyuka papagáj tanítja a kicsinyét címszóval, bábozás közben végezhetitek ezt a játékot. Labdát is adogathattok egymásnak, miközben ismétlitek a szavakat. De akár hintázás, főzés, sőt fürdés közben is gyakorolhattok. Súgással is próbálkozhattok.
Ha nehezen ismétli a szavakat, akkor érdemes rövidebb szavakra váltani, esetleg lassabban, tagoltabban ejteni a szavakat.

2. Értelmetlen hangsorok ismétlése:

Értelmetlen hangsorokat vagy a gyermek számára jelentéssel nem bíró, idegen szavakat mondjunk, eleinte rövid szavakat, lassan, majd egyre hosszabb szavakat normál tempóval. Kérjük gyermekünktől, hogy pontosan ismételje meg a hallottakat.

3. Szógyűjtések:

• – A gyermekkel közösen gyűjtsünk egy szótagú, hosszabb és nagyon hosszú szavakat is. Gyűjthetünk olyan szavakat, amelyeknek valamilyen kapcsolatuk van egymással, iskolához, lakáshoz, szülők munkájához, tantárgyakhoz stb. köthetők.
• – Azonos főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése, gyümölcsök, virágok, járművek, rokonság stb.
• – Olyan szavak gyűjtése, amelyeknek az első hangja vagy az első szótagja azonos: sü-, te-, ka- stb. Felsősöknek nehezíthetjük, hogy előre meghatározott szófajú szavakat kereshetnek csak (igéket, főneveket).
• – Keressünk olyan szavakat, amiben halljuk a méhecske zümmögő z hangját! Ne zé-t mondjunk, hanem mindig izoláltan ejtsük a hangokat, tehát z hangot ejtsünk! (Nem esz, ká, csé hangokat keresünk, hanem sz, k, cs hangokat!)

4. Szólánc:

• – Többen játszhatják, az első mond egy szót, a következő megismétli, és hozzátesz egy újabbat, a következő már három szót mond: mese, mese-gyűrű, mese-gyűrű-ház…
• – Minden új szó az előző utolsó hangjával kezdődjön: bogár-rémes-síp-pici…
• – Ugyanazzal a szótaggal kezdődjenek a szavak és ezeket fűzzük láncra: kenyér, kenyér- ketrec, kenyér-ketrec-kereszt…

5. Hangtalálás, hangkeresés:

Hangok kihallása a szavakból.
Hallod-e az adott hangot?
Pl.:

• – Tapsolj, ha hallod a szóban a „t” hangot!
• – Dobbants, ha a „d” hangot hallod!
• – Ásíts, ha az „á” hangot hallod!
• – Ülj le a székre, ha az „ü” hangot hallod!

Hol hallod a szóban?
Pl.:Rakj 3 széket balról jobbra egymás mögé, ez most a vonat! Ülj be abba kocsiba, ahol hallod a szóban a v hangot! Ha szó elején hallod, akkor az első kocsiba ülj, ha a végén, akkor az utolsóba, ha a szó belsejében, akkor a belső, azaz a középső kocsiba ülj! Figyeljünk, hogy az első kocsi legyen bal oldalt, az utolsó pedig jobb oldalt! Így alakítjuk ki a helyes olvasási irányt is!

6. Hangidőtartamok:

Magánhangzók és mássalhangzók röviden és hosszan ejtésének gyakorlása, érzékeltetése.
Magánhangzókat mondunk a gyereknek,

• – aki egy széken ül, és ha rövid hangot hall, akkor feláll és ugrik egyet, ha hosszú magánhangzót mondok, akkor körbefutja a széket, vagy
• – a rövid hangnál koppint, hosszúnál a kezét végighúzza az asztalon, vagy
• – a hosszúnál pálcikát fektet az asztalra, rövidnél korongot tesz ki.

Később egy szótagú szavakkal is játszhatjuk, ahol adott magánhangzó hosszúságát kell megfigyelnie.

7. Rétesnyújtás:

Ejtsük hosszan bármelyik magánhangzót. A gyermeket kérjük meg, hogy közben egy dobozba helyezett fonalgombolyagból húzzon fonalat addig, amíg a hangot hallja. Amikor a hangoztatás véget ér, vágjuk el a fonalat. A gyermek – miközben ujjával követi a fonalat – újra kiejti ugyanazt a hangot.

8. Zöngés-zöngétlen hangok differenciálás:

A gégére tett kézfejjel érzékeltessük a hangok zöngésségét, majd próbáljuk felismertetni vele. Én a kisebbeknél morgós és nem morgós hangokat különböztetek meg.

9.Morog – nem morog?

A hangerdőben különböző hangokat hallunk. A gyerekek gégefőre helyezett kézfejükkel érzékelik, hogy a hang „morgós” vagy nem. Amennyiben a hallott hang morog, piros, ha nem, zöld formát helyezzen maga elé a gyermek.

10. Szótagolás:

Azt képzeljük, hogy robotok vagyunk és szótagolva mondunk szavakat, a gyermek próbálja összerakni a szótagokat és mondja ki egyben. Természetesen, fordított szereposztással is játszhatjuk, ha már tud szótagolni.

11. Hangokból szóalkotás:

Kezdetben rövid szóra gondolok, és azt bontom hangokra. A gyermek megpróbálja felismerni, hogy mire gondolhattam. Később már egyre hosszabb szavakkal is kipróbálhatjuk ezt a játékot. Végül eljuthatunk oda, hogy a gyermek bontja hangokra a szavakat, és mi találjuk ki.

12. Nyelvtörők

Sok vidám percet szerezhetünk magunknak és gyermekeinknek a nyelvtörők gyakorlásával!

Ezek a játékok nagyon hasznosak. Szinte bárhol játszhatóak, hiszen eszköz sem kell a tevékenységekhez. Nem kell erőltetni, hogy a játékokat minél hosszabb ideig játsszuk, az a fontosabb, hogy gyakoroltassunk! Ha minden nap néhány percet szánunk ezekre a játékokra, akkor megelőzhetőek a későbbi tanulási kudarcok, nehézségek. Legyünk türelmesek a gyerekekkel, hiszen olyan dolgot gyakoroltatunk velük, ami nehezen megy nekik, így kezdetben biztosan sokat tévesztenek, ügyetlenek lesznek! De a rendszeres gyakorlás eredményt hoz.
A beszédészlelés problémája önállóan, de a beszédmegértés nehézségével együtt is előfordulhat. (Lásd: Mit értünk beszédmegértésen?)

Logopédusként hogyan tudok Nektek segíteni?

A vizsgálatot követően, jól láthatóvá válik a beszédészlelés problémájának mélysége, valamint az, hogy mely hangok, területek a leginkább érintettek. Mindezek tükrében egyénre szabott, tervezett és hatékony fejlesztés kezdődik, amely játékos foglalkozások keretében valósul meg. A gyermekek fejlődése gyorsabb ütemű, ha otthoni gyakorlással van megtámogatva, így a legtöbb esetben az otthoni gyakorlásra is javaslatokat kap a Szülő.

Milyen pozitív hatásai lesznek a terápiának a gyermek iskolai teljesítményében?

• • Esetleges enyhe artikulációs problémája megszűnik.
• • Szókincse fejlődik.
• • Beszédének nyelvi fejlettsége jelentősen változik.
• • Helyesírási, olvasási problémái megszűnnek.
• • Idegen nyelvet könnyebben tanul.
• • Enyhülnek figyelem, koncentrációs problémái.