Beszédmegértés

Mit takar a „beszédértés” kifejezés?

Ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok, szövegek jelentésének, tartalmának megértése.

Három szintjét különböztetjük meg:

• 1. szóértés
• 2. mondatértés
• 3. szövegértés – amikor megértjük az összefüggéseket, kapcsolatokat a szövegben.

A szó és a mondat értés zavara kihat a szövegértésre is, a gyermek nem tudja elmesélni a hallott történetet, vagy a kérdéseinkre hibásan válaszol.
A szülőnek és a tanárnak is nagyon ébernek kell lennie, hogy a beszédmegértési problémát minél előbb észrevegye! Sok esetben nagyon jól kompenzálnak a gyerekek, és nem egyértelműen jelenik meg a gyermek nehézsége, ugyanis a beszédértés problémája gyakran jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is jelentkezhet. Ebben az esetben a gyermek különböző módszereket használ, hogy megértse az elhangzó beszédet, leggyakrabban kitűnő logikai készséggel „kitalálja” az elhangzottak jelentését, ez azonban nem elégséges az iskolai feladatok teljesítéséhez. A beszédértés minősége, meghatározza az olvasott szövegek megértését is!

Milyen jelek utalnak arra, hogy gyermekünknél probléma lehet a beszédértéssel?

• • Nehezen érti meg az elhangzott feladatokat.
• • Nyelvtani viszonyszavak (pl. névutók), toldalékok jelentésének megértése nehéz, például ha képről beszélgetünk, két hasonló történést ábrázoló kép közül nem, vagy nehezen tudja a jót kiválasztani.
• • Nem érti a mesét vagy annak részleteit. Nem tudja kiemelni az összefüggéseket.
• • Nem szeret mesét hallgatni, a hallott mesét nem tudja elmondani, a lényeget kiemelni, a vele kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszolni,
• • Új kommunikációs helyzetben zavartan viselkedik. (Pl. idegen emberekkel, idegen helyszínen)

Néhány jó tanács, hogyan segítsük gyermekeink pontosabb beszédértését!

♥ Beszéd közben forduljunk gyermekünk felé!

Jelentősen könnyíti a megértést, ha a beszédhangok akadály nélkül jutnak el a gyermekhez. Ha a gyermek látja a szánkat, a hiányzó információkat szájról is le tudja olvasni.

♥ Beszéljünk kellő hangerővel!

Ez nem a kiabálást jelenti! Ha kiabálunk, akkor csak azt érjük el, hogy a gyermekünk megijed, de nem fogja fel könnyebben a dolgokat, amit szeretnénk vagy elvárunk tőle. Ahhoz azonban, hogy a megértéshez szükséges minden információ eljusson a gyerekhez, megfelelő hangerő szükséges. Ha suttogunk vagy túl halkan beszélünk, akkor azt egy problémás beszédértésű gyermek nehezebben érti meg.

♥ Beszéljünk lassan!

Hagyjunk időt a hallottak feldolgozására! Gondoljunk arra, hogy mi is könnyebben megértjük az idegen nyelvet, ha lassan beszélik, hiszen még több időre van szükségünk a hallottak feldolgozásához.

♥ Használjuk bátran a hanglejtést, metakommunikációs jeleket (mimika, gesztusok)!

Mindezek rendkívül fontos információhordozók. Elárulják, milyen hangulatban, lelkiállapotban van a beszélő. Utal arra, hogy a közlés kérés, kérdés vagy megállapítás. Kerüljük a monoton beszédet és bátran fejezzük ki testünkkel a szándékainkat.

♥ Fogalmazzunk a gyermekek szókincsének, nyelvi fejlettségének megfelelően!

Fontos megfigyelni, hogy milyen szavakat használunk. A gyermek életkorának megfelelő kifejezésekkel beszéljünk a kicsikkel.

Hogyan érhetjük el, hogy minél jobban figyeljen a gyermek ránk, miközben beszélünk?

• • A megfelelő szemkontaktussal rendszerint meg lehet fogni a gyerekeket. Próbáljuk meg őt saját figyelmünk összpontosításával a beszélgetéshez kötni!
• • Beszélgetés közben érintsük meg a gyermeket, akár a kézfejét, alkarját, buksiját! Ez általában megnyugtatja a kicsit, és nyugodt légkört teremt. Segíthet a beszélgetőtársak közötti kapcsolat szorosabbá tételében is.
• • Az izgalmas, érdekes, humoros kijelentések sokkal hatásosabbak, mint az unalmas prédikálás. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyamatos kabaré előadást kell tartanunk a gyereknek, ám ha észrevesszük, hogy figyelme lankad, akkor mindenképpen jót tesz a humor.
• • Magyarázás közben ügyeljünk arra, hogy gondolatmenetünk egyszerű és követhető legyen!
• • Ne terheljük a gyereket fölösleges fecsegéssel, információkkal, hosszú gondolatáradattal! A közlendőnkből csak a legfontosabbakat, a lényeget emeljük ki!

Hogyan fejleszthetjük otthon gyermekünket?

• – Spontán beszélgetések során: Fontos, hogy olyan dologról beszélgessünk, ami érdekli a gyermeket. A téma bármi lehet, például a gyermek élményei, a mi élményeink filmről, meséről, olvasott dologról. Segítjük a gyereket, ha lassan, tagoltan beszélünk. Ne kérdezgessük állandóan, inkább használjuk ki a gyerekek természetes közlésigényét. Ha ő nem mesél, akkor meséljünk mi valami számára izgalmas dologról, észrevétlenül beszéltessük. Amint már korábban említettem, a mimika és a testbeszéd segíti a gyerek megértését, figyeljük meg, hogy ezeket mennyire igényli gyermekünk a megértésben. Kezdetben olyan kérdéseket tegyünk fel, amik a legegyszerűbb szavakból állnak, hogy biztosan megértse a kérdésünket.
• – Cselekvésekbe ágyazottan: Bármilyen közös tevékenység során beszélgessünk arról, hogy éppen mit csinálunk. Például süti készítésekor, a cselekvéseinket kísérjük beszéddel: Előveszem a lisztet, keresek egy tálat, belerakom a cukrot…
• – Könyvből, újságból olvassunk fel neki, figyeljünk arra, hogy kezdetben ezek még legyenek képekkel illusztrálva. Ha közben kérdez, akkor válaszoljunk, ugyanazt a történetet, mesét többször is felolvashatjuk neki. Az ismételt meghallgatás nagyon jó hatással van a beszédmegértés fejlődésére.
• – Ezt követően meséljünk neki történetet, de ne legyenek hozzá képek. A történettel, mesével kapcsolatosan tegyünk fel kérdéseket, ebből meg tudjuk ítélni, hogy valóban megértette-e a történetet. 1 hét alatt 3-4 szer is újra mesélhetjük a történetet.
• – Amit meséltünk mondja vissza a saját szavaival, kérdezgessünk, tegyünk fel egymásnak kérdéseket. Játszunk igaz-hamis játékot.
• – Szókincs fejlesztéssel is erősíthetjük a beszédmegértést. Mindezt szógyűjtéssel és egyéb játékokkal tehetjük meg. Például: Gyűjtsetek azonos fogalomkörbe tartozó szavakat, ellentétes jelentésű szavakat, szinonimákat. Játszatok barchoba, szólánc játékokat.